December 9-10-én ismét nyakunkba vettük a világot a 10.B osztályosokkal, új és régi MMC-s tagokkal. Ellátogattunk a Habsburg uralkodó, Mária Terézia hatalmas palotái egyikébe, a bécsi Schönbrunnba. Az óriás méreteivel is bámulatba ejtő kastély hívogató tere millió látogatót elnyelt, és finom karácsonyi illatokkal telített bennünket: puncs, fahéj, tea, ínycsiklandozó sütemények illata a zöldre festett faházikók százaiból szállt felénk.
A kastély Nagy Túráját néztük végig és hallgattuk a magyar nyelvű ismertetőt. A kék szőnyeggel borított lépcsőházban is és még nagyon sok szalonban Mária Terézia és Ferenc József császár portréja fogadott minket. Bepillantást nyerhettünk az akkori uralkodói ízlésvilágba, a rokokó megannyi finom és gazdag növényi ornamentikájával, a kínai, japán, indiai porcelán- és miniatúrafestészet beemelésével. Megcsodálhattuk a 16 gyermekes anya és gyermekei keze munkáját, és a róluk készült portrékat. Óriási gobelinekkel vagy hatalmas tájképekkel zsúfolt szalonokat jártuk sorra: kék, sárga, vörös vagy épp rózsaszín szobákat, melyek neveit a tapéta vagy a bútor anyagának színe, illetve az alkotó neve sugallta. Pillantást vethettünk Napóleon fiának szobájára; Sissy szépségápolási kellékeire vagy az étkező asztalok pompájára, a reggeliző helyiség családi meghittséget árasztó képeire. Lenyűgözött mindenkit a bálok és fogadások színhelye, a Nagy Szalon vagy a Porcelán szoba. Ez alatt kint a fagyos szél vízszintesen fújta a hópihéket! A hosszú másfél-kétórás sétát követően buszunk bevitt a Rathaus-platzra, ahol az adventi vásár egy másik forgatagában kereshettünk ajándékot szeretteinknek. Persze a hideg ellen itt is a forró fűszeres italok kínálták magukat. Gyorsan sötétedett, ám a tér millió kis égősorába bújtatott hatalmas platánfa és az óriási „égből pottyant” karácsonyfadíszgömbök között mindenki visszatalált a buszhoz, és indulhattunk Harkára, ahol a finom vacsora és az esti beszélgetés várt.
Másnap a busznak is hidege lett, sokáig tartott mire felmelegedett és Győr felé vehettük utunkat. A Káptalan dombi nagy templom nyitva volt, vasárnapi mise szólt benne, így addig megnéztük a tér régi, románkori templommaradványát , a pestis szobrot 1764-ből. Ági néni rávilágított a stíluskorszakok együttélésére a templom szerkezeti elemzésekor. Szent László hermáját, magyar nemzeti ereklyénket nem a helyén csodálhattuk meg, mert elvitték a templomból felújítás miatt egy közeli házba.
Győr látnivalói között megtekinthettük még Kovács Margit kerámikus kiállítását, az Eszterházy palotában lévő Városi Művészeti Múzeum ideiglenes és állandó kiállításait, melyben a leghíresebb XX. századi magyar alkotók festményei várják a látogatókat, míg a földszinten a népi hagyományokat ápoló mai művészek a régmúltat felelevenítő tárgyaikat sorakoztatták a vitrinekben: például a mézesbáb készítés tartozékait, vagy a gyöngy-nyakékeket, csuhébabákat. A kulturális séta a győri adventi vásár kirakodóinak megtekintésével és gyerekjátékainak kipróbálásával ért véget.
Budapestre már gyorsan beért a busz, nem kellett órákat várakoznunk sehol. Úgy hiszem, mindenki sok-sok élménnyel gazdagodott az út alatt; Galaba Adrienne néni idegenvezetése és totója is segítette a történelmi összefüggések megjegyzését. Gratulálunk a legjobbaknak, akik 12 pontot értek el! Köszönjük Szilágyi Mónika tanárnő gondoskodását az osztályáról! És mindannyian örültünk, hogy másnap nem kell korán kelni!
2017.12.12. Brecsokné Kertész Ágnes
szervező
