Nyári Szentendre-szigeti táborozás ( 7.a - 8.a osztályosok)
2014.06.30.-07.05. (hétfőtől szombatig)
Esős délelőtt fogadott bennünket, de délután, mikor elindultunk a tábor végéig ragyogott ránk a Nap! Szitai Barbara édesapja segített a sátorok és felszerelések, csomagok elfuvarozásában, így könnyű kis hátizsákokkal indulhattunk útnak.
Szentendre legjellegzetesebb tereit jártuk sorra: a posta előtti szabadtéri szoborparkot, átugrottuk a patakot, a szerb templomot, a sétáló utcát. A Szamos cukrászda kiállítóterecskéiben marcipáncsodák közt jártunk. Marcipán arcképek, teljes alakok napjaink hírességei közül, a Parlament, virágok, élőlények és persze mesebeli figurák.
Este sátorverést követően paprikás krumplit főztünk bográcsban. Minden alkalommal magunk készítettük ételeinket tábortűznél. A főszakács Ági néni és Gabi néni volt, de mindenki kivette a részét a feladatokból. A tűz mellett késő estig folyt a beszélgetés, játék. A tűz készítői és őrzői főleg a fiúk voltak: Bálint és Ricsi.
Második nap bejártuk Leányfalut kiscsoportokban: a művelődési központban fotó- és festészeti kiállítást tekintettünk meg, eljutottunk nevezetes lakóházakig ( Móricz Zsigmond, Pusztai Sándor), a templomokat, ókori romokat, temetőt és az emlékműveket is felkerestük. Sétánk során akadtunk rá a ginkho biloba fácskára és a róla szóló Goethe-versre (ld. fényképünket a galériában). Délután a termálfürdőben lubickoltunk.
Az alkotó órákban szatyrot és kötényt batikoltunk, illetve ún. csobogót, kis vízijárművet készítettünk, melyet a strandon ki is próbáltunk. A jó idő miatt a többi alkotói lehetőség Keszthelyre maradt.
A Szentendrei szigeten túráztunk; a HSH Lovardában mindenki lovagolt! A Pázsit-tó fürdő felé baktatva hozzánk csapódott egy kiskutya. Farkcsóválásával jelezte, boldogan jön velünk bárhová, új gazdájának képzelt minket. Estére azért sikerült a gazdájára rábízni. Dorci nagyon bánatos lett.
Eveztünk a Dunán! Megtanultuk a beszállás, egy ütemre evezés, kormányosra hallgatás, a kiszállás és a tisztán átadás szabályait.
A leányfalui Vadkacsa-tábor evezős vízitelepen rajtunk kívül kikötöttek hollandok, norvégok, más idegen ajkúak is, de más kisebb gyerekek is velünk táboroztak ezen a héten, de ők kő-, ill.faházakban laktak.
Csütörtökön egésznap strandoltunk, és urak módjára pizzáztunk a „Horgony”-ban.
Pénteken hosszú túrára indultunk, mert a tömegközlekedés csatlakozásaira mindig órákat kellett várni (buszról a kompra, kompról a vonatra és vissza). Várakozás helyett Nagymaroson elsétáltunk a díszes szecessziós iskola mellett, a templom hűvösében elolvastuk a német feliratokat, és egy a ház udvarán megláttuk a nyuszikat. A nyuszifarm tulajdonosa beengedett bennünket, így az állatsimogatás fél órája mindenkit feldobott.
Zebegényben plébános úr maga mesélte el nekünk a templom építésének és festésének történetét (Kós Károly, Körösfői Kriesch Aladár, … a Szent Kereszt…)
Judit néni a Hajózástörténeti Múzeum új helyszínéről, a Limes-települések összefogásáról szólt, és sok-sok érdekességről, ami vele vagy régebben történt a tengeren. A varázsbotnál mindenki kívánt valamit.
A Szőnyi Múzeumban láttunk régi bútorokat: atlasztartót, zsiráfnyakú zongorát, mini kézi varrógépet, rengeteg festményt, sőt a művész vejének filmstúdiós tevékenységét bemutató termét is. A nap lemenő fényében kúsztunk fel a stációk mellett a kilátóba.
Zárónap Szentendrén: "Kovács Margitot" és "Ferenczy Istvánékat" látogattuk meg. Gyorsan elröpült ez a hét!
Brecsokné Kertész Ágnes (a 7.a osztály osztályfőnöke)
A képeket a galériában vagy ITT lehet megtekinteni.